Gazsi Viktor: Értekezés az otthonszülésrõl

 

Mottó: "…a szülés olyan folyamat, amelyet a test és a lélek összjátéka hoz létre. Pillanatfelvétel egy nõ állapotáról, élettörténete, kultúrája, álmai és rémálmai terméke. Alkalom arra, hogy a szülõ nõ begyógyítsa a múlt sebeit, hogy érjen. Mindez lehetõséget teremt a belsõ fejlõdésre, amely az anyává válást is elõsegíti. A test és a lélek újbóli összekapcsolásával végezhetjük el a leggyümölcsözõbb kutatást a szülés területén akkor, ha rájövünk, hogyan kell csinálni." (Penny Armstrong, Sheryl Feldman: A születés mûvészete - Alternatal könyvek)

Kiábrándulva a kórházak személytelenségébõl, manapság egyre többen szeretnék a gyermeküket meghittebb környezetben világra hozni. Magyarországon ennek a modern orvostudomány szemszögébõl talán leginkább vitatott módja számos más fejlett országhoz hasonlóan - az otthonszülés. Úgy gondoltam ez szakmai szembotból is érdekes téma, ezért a tereplátogatásom során az Alternatal Alapítványt, kerestem fel. Az idõpont egyeztetés során azt a javaslatot kaptam, hogy látogassak el egy információs elõadásra, ahol valószínûleg választ kapok a legtöbb kérdésemre, illetve ha vannak még további kérdéseim, azokat is feltehetem utána. Mielõtt azonban az alapítvány tevékenységét bemutatnám magáról az otthonszülésrõl szeretnék írni.
A századfordulón a legtöbb szülés otthon zajlott le, államilag képzetlen bábák segítségével. Azóta ez gyökeresen megváltozott. Ma már Magyarországon szinte minden születés szülészeti intézményekben történik. Ez a tény a köztudatban egybefonódik a szülés alatti az anyai és csecsemõhalálozás jelentõs csökkenésével, annak ellenére, hogy ez nem bizonyít ok-okozati összefüggést. Azt még ugyanis sohasem vizsgálták, hogy mennyivel járul ehhez hozzá az életkörülmények általános javulása, a várandós anyák jobb táplálkozása, általános egészségi állapota, illetve a szülést levezetõk iskolázottsága, függetlenül a szülés helyének megválasztásától. Amennyiben egy otthon történõ születést képzett szakember vezet le, aki el tudja dönteni, mikor kell a szülést egy kórházban befejezni, és addig is megtudja tenni a szükséges beavatkozásokat, az anya és a gyermek nincs nagyobb kockázatnak kitéve, mintha egy kórházban történne a szülés. Kétségtelen tény, hogy még a probléma mentesnek induló szülésnél is felléphetnek komplikációk, de amennyiben az anyát 10-15 percen belül a korházba lehet szállítani elkerülhetõ a tragédia. A mai modern technika világában egy sor beavatkozást már otthon is ellehet végezni. Még egy jól felszerelt korházban is szükség van legalább 10-20 percre, míg a komplikáció elhárítására, például egy császármetszésre felkészülnek. Így az esetleges utazással történõ idõ sem "vész el".

A Magyar Orvosi Kamara a mai napig egyenlõre egyféle megoldást fogad el a magas színvonalú szülészeti ellátás biztosítására, mégpedig a jólképzett orvosok által vezetett kórházi szülést. Bár manapság már vannak bevett és az orvosok által is támogatott, az anya érdekét szolgáló alternatívák, úgymint: a papás szülés, szülõ szobák, szülõszékek stb. Ezek a megoldások csökkentik a kórházak személytelenségét, de még mindig nem tudják biztosítani az otthon mellegét, és ami talán még fontosabb, a fõszereplõ továbbra is a születést levezetõ orvos, és nem pedig a leendõ anya.
Szülészeti és Nõgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. január 18-án adott ki egy állásfoglalást az otthonszülésrõl. Még egy laikus szemével, de józanésszel elolvasva is találhatunk benne olyan állításokat, amelyek bár igazak mégis elferdítik a valóságot. Egy példa: "Jelenleg a Földön a WHO adatai szerint évente 600.000 nõ hal meg terhességgel-szüléssel kapcsolatos okok miatt, ami több nõ életét követeli, mint a méhnyakrák." Mivel ebben benne foglaltatnak az elmaradottabb térségek lakói, ez véleményem szerint elég súlyos ferdítés. Ugyanakkor, ha jobban elmerülünk a témában láthatjuk, hogy egy sor állítás egyszerûen nem fedi a valóságot. Pl: az otthonszülések aránya Hollandiában nem, hogy csökkenne, hanem inkább nõ. A tervezett otthonszülésrõl sok tudományos felmérés készült és majdnem mindegyik biztonságosnak nyilvánította. A magyar szülészorvosok csak egy tanulmányra hivatkoznak, egy olyan ausztráliai felmérésre, amelyet jelentõs hibái miatt sok kritika ért. Több mint 60 más tanulmány mutatja a tervezett otthonszülés biztonságosságát. A szülészettel foglalkozó legelismertebb nyugati kiadvány, az Oxford University Cochrane Library-je, megvizsgált minden kapcsolódó kutatást, és 2001-es jelentésében biztonságosnak nyilvánította az otthonszülést. Az állásfoglalással kapcsolatos részletes kritikát Marsden Wagner professzor, M.D., M.S.P.H., a WHO nõk és gyerekek egészségével foglalkozó szervezetének volt igazgatója fogalmazta meg.

Az otthonszülést fontolgató nõket sokszor felelõtlenséggel vádolják. Pedig éppen a leendõ gyermekük miatt is vállalkoznak erre, tudatosan készülve a szülésre. Az otthonszülésnek igen szigorú feltételei vannak, csak egészséges terhesség után lehet rá vállalkozni, így a patológiás esetek eleve kiszûrõdnek. Az összes szülések hetven, kilencvenöt százalékában semmilyen orvosi beavatkozásra nem volna szükség. A megkezdett otthonszülések nemzetközi tapasztalatok alapján 15-17 százaléka fejezõdik be végül kórházban. Az adatok azt mutatják, hogy az otthonszülések összes mutatója jobb a kórházinál. Kevesebb a gátrepedés, a gátmetszés, az anyák vérnyomásával kevesebb gond van, az újszülöttek nem oxigénhiányosak, kevésbé sárgulnak be stb. A pszichológiában már sokan felfigyeltek arra, hogy az elsõ orvosi beavatkozást kétszer akkora valószínûséggel követi a második. Ebbõl a szempontból a borotválás és a beöntés is beavatkozásnak számít. A borotválás pszichésen a prepubertás korszakába visz vissza, a beöntés pedig a kisgyerekkorba, amikor még nem képes az ember megtartani a székletét. Az ilyenfajta orvosi ténykedések növelik az anya feszültségét. A CTG ágyhoz köti a szülõ nõt, és mindezek együtt növelik annak a lehetõségét, hogy a szülést majd mesterségesen kell elindítani.

Végül egy kis nemzetközi kitekintés. Az otthonszülés talán leginkább Hollandiában terjedt el, ahol rendkívül magas - harminc-negyven százalék közötti - az otthonszülések aránya, az anyai és magzati halálozás azonban semmivel sem magasabb, sõt éppenséggel alacsonyabb, mint nálunk. Természetesen a hollandiai gyakorlat nem alkalmazható egy az egyben nálunk is. Hollandiában az otthonszülésnek jól megalapozott kulturális, és infrastrukturális alapjai vannak. Az asszonyok kiválóan képzett, független bábákhoz, bábapraxisokba járnak terjesgondozásra. Általában tizenkét alkalommal találkoznak a szülésig. Ilyenkor a bába elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Ha bármiféle eltérést tapasztal a normális állapottól, a soron következõ döntést úgynevezett indikációs lista alapján hozza meg. Ebben pontosan meg van határozva, hogy milyen tünetek milyen intézkedést vonnak maguk után. Az "A" kategóriába tartoznak a teljesen problémátlan, sima esetek, vagyis az otthonszülések. A "B" kategóriába sorolt tüneteknél a bába telefonon beszéli meg a teendõket az orvossal. A következõ lépes az, amikor az asszonynak kórházba kell mennie, de szülését továbbra is a bába kíséri, aki ha kell, a helyszínen tudja egyeztetni a teendõket az orvossal, végül pedig felsoroltuk azokat az eseteket, amikor az orvos felelõs a szülés vezetéséért vagy a császármetszés elvégzéséért. Hollandiában az a kiindulópont tehát, hogy az asszony otthon fog szülni, terhesgondozásra pedig a választott bábapraxisba jár.

Az otthonszüléseket és a terhesgondozást a biztosító fedezi, viszont abban az esetben, ha az anya sima szüléssel, orvosi indikáció nélkül akar kórházban szülni, ötszáz guldent kell fizetnie. Természetesen akkor, ha a kórházba szállításra egészségügyi okokból került sor, a kismama semmit sem fizet.
A bába vagy szülésznõképzésnek is jól kiforrt hagyományi vannak. A négyéves képzés során a hallgatók két irányba szakosodhatnak. A "gyakorló" bábák szüléseket fognak kísérni, az "elméleti" irányba szakosodok pedig a szüléshez, várandóssághoz kapcsolódó tudományos kutatásokban, adatértékelésekben vesznek részt. Az otthonszülésekkel foglalkozó bábák mellett mindig van egy tanuló, aki a gyakorlati képzés ideje alatt e munka minden részletével megismerkedhet. Gyakorló bábák mellet tanulják meg a terhesgondozás fortélyait, az ultrahangvizsgálat módját, s a kapcsolattartás emberi oldaláról is tapasztalatokat szereznek. Az otthoni, természetes, szövõdmény- és beavatkozás-mentes szülések lefolyásával elõbb ismerkednek meg, mint a kóros folyamatokkal, így jó esélyük van arra, hogy a késõbbiekben észrevegyék, ha valami baj van. A képzés ideje alatt gyermekorvos, ápolónõ mellett, kórházban dolgozva is gyakorlatot szereznek, sõt fogamzásgátlási és nemi betegségekkel foglalkozó ambulancián is eltöltenek négy hetet. A bábák látogatják a nõket a szülés után, a gyermekágyas idõszakban is, sõt addig, amíg egészséges a csecsemõ, gyermekorvoshoz sem viszik rutinszerûen, csupán a bába ellenõrzi, hogy minden rendben van-e. A szoptatásról, gondozásról is a bábát kérdezik a szülõk.

Az EU csatlakozás küszöbén ideje, hogy Magyarországon is újragondolják az otthonszülés kérdését. Úgy gondolom, hogy ez már egy megállíthatatlan folyamat. A tiltás helyet, inkább a megfelelõ szabályozási rendszerkidolgozása lenne az orvosi kamara feladata, hisz mindenkinek az az érdeke, hogy a bekövetkezõ otthonszüléseket képzett szakemberek kísérjék, és ha valamilyen komplikáció lépne fel, a kismama minél inkább megfelelõ ellátásban részesüljön. Sajnos nálunk ma még az olyan kismamákat, akik az otthonszületés mellett döntenek végig rosszallóan fogadják. Remélhetõleg ez minél hamarabb megváltozik. Ezt a változást segíti elõ az Alternatal Alapítvány is.
Az alapítvány segít a várandós nõknek kiválasztani a számukra legmegfelelõbb szülési módot illetve, ha valaki otthon szeretne életet adni a gyermekének az ehhez szükséges feltételeket teremtik meg. Havonta egyszer egy tájékoztató elõadást tartanak Dr. Geréb Ágnes lakásán. Geréb Ágnest úgy vélem nem igen kell bemutatni. Magyarországon az otthonszülés egybefonódott a nevével. Pillanatnyilag csupán egyetlen szülészorvos, aki 17 éves szülészeti gyakorlatával 1989 óta vállalkozik tervezett otthonszülések kísérésére. Itt a hangsúly a kisérésen van. A szülésznõ feladata, nem a levezetés, csupán a kisérés alkalmazkodva a vajúdó anya igényeihez. Rajta kívül az alapítványt még számosan képviselik: Király Ágnes, aki többek között védõnõ és bába, bábák, bábatanoncok, és doulák.

A doula szó görög eredetû, jelentése: szolgálatában. A gyakorlatban úgynevezett "asszonytársi segítõt", születéstámogatót takar. A szülésre vonatkoztatva: olyan szülési tapasztalattal rendelkezõ nõ vagy férfi, aki folyamatosan fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújt az anyának a szülés elõtt, alatt és után. A doulák nem egészségügyi feladatot látnak el, hanem segítõ foglalkozásúként érzelmi, pszichológiai támaszt nyújtanak. Egyes országokban kórházi szülésnél is igénybe lehet venni dúla segítségét, ilyenkor Õ az, aki végig az anya mellett marad, míg a kórházi személyzet csak akkor, ha szükséges. A dúla vajúdás közben úgynevezett "komfortintézkedésekkel" segít, pl. ételt, italt készít a kismamának, vizet forral, borogatást készít, masszíroz. Érzelmi támaszt is nyújt az anyának: átsegíti a szülés nehezebb szakaszain, bátorítja, odafigyel a problémáira stb. Dr. Marshall Klaus - nemzetközileg elismert gyermekgyógyász - kutatásai szerint a szülést igen kedvezõen befolyásolja a szülés alatt állandóan jelenlevõ doula, az érzelmi támaszt nyújtó segítõ ottléte. A kutatások a szülészeti mutatók radikális javulásáról számolnak be. Amerikai egyetemeken a szociális munkás szakon mód van doulaképzésen (primary care-ha jól emlékszem) részt venni.

Az információs elõadáson fõleg gyermeket váró párok vannak. A légkör nagyon barátságos. Van pár gyerek is, de mindenki toleráns velük szemben. Az elõadás célja egy általános tájékozató az alapítvánnyal, a tanfolyamokkal és az otthonszüléssel kapcsolatban. Természetesen nem kötelez semmire. Ez elõadás nagy részét Geréb Ágnes doktornõ tartja. A végén mindenkinek lehetõsége van kérdéseket feltenni, illetve akár személyes tanácsot is kérni.
Minden hónapban az elõadás utáni héten indul egy egyhetes tanfolyam a gyermeket váró párok részére. Ez elsõsorban azoknak van, akik fontolgatják az otthonszülést, de minden párnak hasznos lehet. Az egy hét alatt minden oldalról körbejárják a szülés kérdését orvosi, jogi egészségügyi stb., illetve lehetõség van megismerkedni a bábákkal, doulákkal, és olyan nõkkel, akiknek otthon jött világra a gyermekük.
A tanfolyam ára jelenleg 50.000 Ft + áfa. Ezt lehet részletben is fizetni, illetve aki egyáltalán nem tudja ezt elõteremteni az Aleternat Alapítványtól igényelhet támogatást, indokolt esetben akár az egész összegre is. A tanfolyam ára egyben egy örökös családi bérlet is. A születés kisérését egyfajta szolgálatnak tekintik, így ennek nincs meghatározott ára. Úgy lehet támogatni, ha valaki belép a születés pénztárba. Ez a pénztár fedezi a születések lebonyolításának tárgyi feltételeit, a doulák és a bábák tiszteletdíját, de a pénztár támogatásával jött létra a tavalyi bába konferencia is.
Jelenleg két bába tud segíteni a születéseknél (Geréb Ágnes, Király Ágnes), így egymás között osztják meg a szülõ nõket. A születések Budapestre, illetve néhány Bp-tõl max. 1 órányira lévõ, megfelelõ infrastruktúrával (közeli kórház, út) ellátott városokban folyik. A vidékieknek, ha másképp nem tudják megoldani, tudnak egy lakást biztosítani, amíg szükséges. A lakást egy korában otthonszült, külföldön tartózkodó házaspár ajánlotta fel.
Természetesen mindent megtesznek az anya, és a leendõ újszülött védelmében. Megvan hozzá a megfelelõ orvosi felszerelés, hogy az olyan szüléseknél, amelyek a kórházban fejezõdnek be (kb. 10 %) a kórházba érésig megtegyék a szükséges intézkedéseket.
Az Alternatal alapítvány távolabbi célja az otthonszülés elfogadtatása mellett, egy születés ház hálózat létrehozása Magyarországon. Amit még nem említettem az alapítvány foglalkozik doula képzéssel, ismeretterjesztõ kiadványokkal, illetve videókkal is. Ezenkívül van saját hírlevelük is.

A dolgozatom befejezéséül úgy gondoltam, hogy mellékelek egy kivonatott Dr. Geréb Ágnessel készült és a Kismama 2000. augusztusi számában W. Ungváry Renáta által lejegyzett riportból, amely kiegészíti, az általam leírtakat és az információk nagyából megfelelnek az elõadáson is halható információkkal.
Mi történik akkor, ha egyszerre több szüléshez hívják?
- A szülések általában egymás után szoktak zajlani. Nagyon ritkán fordul csak elõ, hogy egyszerre. Ilyenkor többször is megtörtént, hogy az egyik vajúdó meghívta magához a másik párt. Hosszú távon persze nem ez a megoldás. Szövõdménymentes szüléseknél nem fontos az orvos jelenléte, elég, ha jól képzett bába segít. A jó képzettség egyik legfontosabb kritériuma, hogy döntésképes legyen, "jó szimattal" rendelkezzen, észrevegye a rendellenes, veszélyes helyzeteket.
- Vidéki szülések kísérésére is tud vállalkozni?
- Szeretnénk, ha országos születésház hálózatot tudnánk kiépíteni. Most a vidékiek jönnek az érdi Napvilág Születésházba, mely egyelõre nem kapott mûködési engedélyt szülések kísérésére. Az engedélyt ugyanis az ÁNTSZ adja ki a Szülészeti-Nõgyógyászati Szakmai Kollégium beleegyezõ javaslatára - ezzel azonban nem rendelkezünk, mert a szakmai kollégium ellenzi a születésházak mûködtetését.
- Miközben a kórházi szüléseknél általánossá vált a technika alkalmazása, és egyre meredekebben emelkedik a magzat érdekében elvégzett császármetszések száma, vagyis egyre nélkülözhetetlenebbnek tûnik a kórház, mint a szülés helyszíne, az otthonszülések milyen biztonságot tudnak nyújtani?
- A magzat állapotának megítéléséhez szükséges eszközökkel, oxigénpalackkal, infúziós szerelékkel és más hasonlókkal természetesen én is rendelkezem, minden szülésnél van nálam CTG is, de nagyon ritkán szoktam használni. Az otthonszülés mindazok számára biztonságos megoldás, akik szülés közben otthon érzik magukat a legnagyobb biztonságban, mert ott minden a kívánságuk szerint történik, és biztosak lehetnek benne, hogy támogatást kapnak. Olyanok társaságában szülnek, akik elfogadják õt olyannak amilyen, s energiáit nem kell arra fecsérelnie, hogy külsõ elvárásoknak feleljen meg, az elképzelései megvalósításáért nem kell küzdenie. hiszen minden õérte történik, úgy ahogy az neki a legjobb. Én vagyok az, aki alkalmazkodik, és ha szükséges, háttérbe vonul.
- Orvosi szempontból kinek való az otthonszülés?
- Inkább azzal kezdeném, hogy kinek nem. Akinek valamilyen alapbetegsége, például cukorbetegsége, epilepsziája, vagy a várandósság alatt fellépõ kóros anyagcserezavara, úgynevezett toxémiája van, annak feltétlenül kórházban kell szülnie. Nem javasolható az otthonszülés akkor sem, ha nincs a közelben szülészeti osztállyal rendelkezõ kórház, ahova szövõdmény esetén be lehetne menni. Egyébként az egyéni elbírálás híve vagyok. Nem tartom például önmagában kizáró tényezõnek sem az anyai életkort, sem azt, hogy hányadik szülésrõl van szó.

Minden szülésnek saját kis helye van

- Másrészt a kérdés eldöntésében igen nagy szerepet játszik az elõkészítés. Az otthonszülésnek feltétele, hogy közösen készüljünk fel rá. Nem a személyes kapcsolaton van a hangsúly, hanem azon, hogy a végén a várandós válaszolni tudjon egy fontos kérdésre: Mit vár tõlünk? Elõször úgy éreztem, fontos a szülõ nõnek, hogy én legyek ott a szülésnél. De valójában akkor sikerült jól felkészülnie, ha azt mondja, mindegy, ki lesz ott. Mindenkinek fel kell nõnie a saját szüléséhez, úgy is mondhatnám, hogy nem szabad lekésnie róla. Eddig az állapotig nem is olyan könnyû eljutni.
- Milyen módon lehet az otthonszülésre felkészülni?
- Havonta egyszer rendezünk információs estet a Napvilág Születésházban, melyet ötnapos felkészülés követ, minden nap más-más programmal. Az elsõ alkalom a gyermekvárásra való belsõ készülõdésrõl szól. Utána Bothmer-gimnasztika következik. A második napon a szülésrõl a szülészorvos szemszögébõl beszélünk, ekkor kerülnek szóba a rizikótényezõk, a terhesgondozás összes vizsgálata. A harmadik nap délelõttje a gyermekorvosé, majd délután a régi otthon szülõk találkozhatnak az újakkal, ekkor börzét is tartunk, amelyen gazdát cserélhetnek a kinõtt, megunt ruhanemûk, szó eshet bármilyen témáról, ami a többieknek érdekes lehet. A negyedik a nap a bábáké, akik ezerkétszáz szülés tapasztalatait osztják meg hallgatóságukkal. Délután belsõ, zártkörû szakmai napot tartunk. Ezen az összes dúl, vagyis szülést kísérõ asszony részt vesz, és valamennyi szülést részletesen megbeszéljük, ami az elmúlt egy hónap alatt zajlott. Az ötödik nap délelõttje a La Leche Ligáé, vagyis a szoptatásról beszélgetünk régiekkel és újakkal egyaránt, hétvégén pedig párcsoportos foglalkozásokat tartunk. Mindezt két személyes beszélgetés egészíti ki, egy a szülés elõtt, egy pedig utána. Ez utóbbira akár három-négy évvel a szülés után is sor kerülhet. A személyes beszélgetéseknek súlya van, nem szoktuk elfelejteni a szüléseket.

Felhasznált irodalom:
Stanley E. Sagov, Richard I. Feinbloom, Peggy spindel, Archia Brodsky: Otthonszülés
W. Ungváry Renáta, Kismama magazin, 2002-01-01; 2000. augusztus.
www.szülés.hu
www.nandu.hu
www.szuletespenztar.hu

Gazsi Viktor, október 13