Fejlesztő játékok A gyermekek számára a játék a legfontosabb napi elfoglaltság,
mert míg az étel a testet táplálja a játék a szellemet. A játék a gyermek
számára egyszerre munka, tanulás és szórakozás. Ez a társas kapcsolatok
színtere, a gyermek ezen keresztül tapasztal meg rengeteg mindent "kicsiben",
amit még testi éretlensége miatt nem tehetne. Ezen keresztül sajátít el
dolgokat, és ezen át dolgoz fel eseményeket. A játék egy komplex fogalom,
csoda, fantasztikus vonzerő.
A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal kedvezőbb, mint leültetni
okosodni a gyermeket. A játék mulatságos, vidám dolog, és lehetőséget ad
arra, hogy fizikailag megragadjunk valamit, valaminek a hason-képét, s ezáltal
a gyermek teljes testével tapasztalja azt. Az első három évben ez a legfontosabb.
Játékokon át megismerhető a világ egy része, az alapja, amelyen át aztán
majd a "mindentudás" birtokába jutunk...talán...egyszer...de most, itt JÁTSZUNK,
és ez a fontos!
A fejlesztő játékok olyan csoportja ezeknek, amelyek a kellemes elfoglaltságon keresztül a gyermek előrehaladását, okulását, valamilyen irányú fejlődését is biztosítják. Alapvetően nem árt, ha valaki jobban belemélyed ebbe a témába, hogy tudja mikor mit kell fejlesztenie a gyermekénél, miben jobb, miben rosszabb, mire van szüksége. De elmondható általánosságban, hogy kis kreativitással kitalálhatók vidám, egyszerű, és elég hatékony játékok. Mindenki bátran hagyatkozzon megérzéseire, próbálja ki ötleteit. Ha a babának nem tetszik, hát ne erőltessük, ez az egyetlen szabály, amit be kell tartani! Az alábbiakban különböző fejlesztő játékokat fogok bemutatni, igyekszem mindig kiemelni azt is, hogy pontosan mire hat, miben segíti a gyermeket. Lesz persze olyan is, ami egyszerűen csak egy ötlet, egy kedélyes program, semmi egyéb. Valamint igyekszem megadni a korhatárt, ahonnan ez már nagy eséllyel alkalmazható. Most még csak pár játék került fel, de idővel egyre több lesz, ezt az oldalt ugyanis a számtalan lehetőség miatt szépen, lassan, rendszeresen szeretném tölteni. Lesznek itt általános játékok, ötletes elgondolások, egy játékra több variáció, és felkerülnek majd olykor ezoterikus játékok is, tehát nem hétköznapi elfoglaltságok. Mindenkinek kellemes tallózást és vidám időtöltést kívánok!
8. Szélfogó-álomhozó készítése:
Hozzávalók:
12-24 db kagyló, korall darab, egyéb tengeri vázmaradvány
Halvány színû fonal
1 db hurkapálcika
grafitceruza
Éles kés
Kézi fúróka (pici)
Nehézség: 2
Elkészítési idõ: kb. 1 óra.
Válasszunk árusnál, vagy már saját gyûjteményünkbõl vékony falú tengeri kagylókat, korall darabkákat, fésûs kagyló szélének darabjait. Jól mossuk meg és törölgessük át. A kézi fúrókával - ez egy dugóhúzóra hasonlító fém szerkezet, melyet kézzel csavarva kell használni - egyesével lukasszuk át a kagylókat. Nem baj ha ráhagyunk számban, mert lesz olyan kagyló, amelyik eltörik a fúróka alatt. Ideális esetben a kicsi fúrótól 2 mm-es átmérõjû lukak keletkeznek. Akinek nincs fúrója nagyon éles késsel is megpróbálhatja a folyamatot, de ennek csak a nagyon vékony kagylók fognak engedelmeskedni. A vastagabb korall és kagyló részeken nem lehet lukat fúrni, ezeket kötözzük. Ez után vágjunk három különbözõ hosszúságú fonal darabot. A színe mindegy, én a tapéta színéhez igazítanám, nálam éppen ezért világoskék van. Mindet sokszorosítsuk legalább még két darabot készítsünk belõle (az összesen 12 szál). Nekem 16 részes van. Ez után fûzzük át a lukakon a madzagot és ugyanabban a magasságban kössük meg. A nem fúrt díszeket is kötözzük meg jó alaposan, törés résznél, ahogy csak sikerül. Fogjuk a hurkapálcikát és vágjuk pontosan, milliméterre pontosan félbe. A fonallal középen kereszt kötéssel erõsítsük össze a két részt. Ha csúnyán vágtuk el reszeljük meg a végeit. Ez után egy vonalzóval mérjünk ki azonos távolságokat a középpontól, tehát pl. 1-2-3-5 cm, stb. Mind a négy száron tegyünk ide egy jelölést ceruzával, és az éles késsel kissé vágjuk be a hurkapálcikát. E után középen erõsítsünk rá egy tartó madzagot, ez lehet ugyanúgy hímzõfonálból. Erõsítsük fel valahová a levegõbe díszünk csonkját. Lehet ez ruhaszárító kötél, szék háttámlájának az alja, stb. Végül pedig kezdjük el a bemélyedésekbe felpakolni a díszeket. Figyeljünk rá, hogy belülre kerüljenek a legrövidebb madzagok mind a négy rúdacska-részleten és kifelé egyre nõjjön a hosszuk. Ha valakinek fordítva jobban tetszik úgy is megcsinálhatja, lényeg a lépcsõzetesség. Ha mindet felhelyeztük láthatjuk a kiegyensúlyozatlanságokat. Ez már a felnõttek játéka. Igyekezzünk addig és úgy cserélgetni a kagylókat súlyuk alapján, amíg egyensúlyba nem kerül a négy ág. Kész is a dísz! Ez után karnisra, függönycsipeszre, vagy bármely egyéb szélcsendesebb részre ki is akaszthatjuk mûvünket. Nem csak jól néz ki, de nagyobb szellõnél még a kagylóknak is van hangjuk. Alulról nézve igazán érdekes látvány. Nekem egy szélcsendes sarokban több mint 6 éve kiválóan szolgál, egyedi és különleges dísz.
Azok akik kedvelik a harangjátékot kagylók
helyett kis karácsonyi csengõket is felfüggeszthetnek.
Megint mások tollból készíthetnek álomhozót,
akik a halkabb verziót kedvelik. Vidám barkácsolást!
7. Rejtegetõ nyuszi papírból
Hozzávalók:
színes, gyûrt ( kb. 35 cm hosszú, 11 cm széles)
nem merev, formázható papírra vagy papírszalagra
1 db fa vagy papírgolyóra
kötéshez rafiára
ollóra
a csokornyakkendöhöz zsákvászonból készült
(színben a papírtól harsányabb) szalagra
fekete vékony filctollra, fogak fehérségéhez (tollformájú)
hibajavító festékre
Nehézség: 1
Elkészítési idõ: 15-20 perc
Az elkészítés menete:
Papírcsíkot félbehajtjuk, és (attól függõen,
hogy mekkora tárgyat kívánunk rejteni a nyuszi hasába)
hajtástól kb. 7 cm-re szorosan megkötjük. A kötés
fölött fennmaradó papírcsíkok közé
óvatosan behelyezzük a golyót, és itt újból
a gömb fölött rafiával elszorítjuk. Ezzel a mûvelettel
elkészítettük a fejet.
A fennmaradó hátsó papírból ollóval
kialakítjuk a tapsifüleket, az elsõ papírrészbõl
becsipkedéssel pedig a borzas szõrszálakat. Még
bohókásabbá tehetjük nyakra kötött csokornyakkendõvel.
6. Emlékek felidézése: (5-6 - 8 év) Ez a gyakorlat
egy iskolaérettségi-teszt "alap változata",
mondhatni egyszerûsített váza... egy egyszerû kis
módosítással, a gyermekek emlékfelidézõ
képességét segíti. Legegyszerûbb változatában
keressünk elõ otthon egy mesét, ne legyen túl hosszú,
10 percnél ne tartson tovább a mese. Olyat válasszunk,
amelyben gyakran ismétlõdik két tárgy, szereplõ,
bármi. Pl. a kutya és a macska szó, vagy bármi.
Célszerû, ha a két tárgy nem kerül kapcsolatba
egymással, hogy ne túl hirtelen kövesse egymást
a két szó! A gyermekkel beszéljük meg, hogy a kutya
mondjuk X-et kap, (X-jelet), a macska pedig... (nem térnék el
az eredeti példától, de hangsúlyozom ez lehet
bármi...), tehát a macska pedig mondjuk kört- O. Vagy az
egyik háromszöget, a másik csillagot, stb. Gyakoroljuk
ezt be a gyermekkel. Amikor már biztosan felel kérdésünkre,
hogy mi a macska és mi a kutya jele, vegyük elõ a mesét
és kérjük meg, hogy amikor a kutya szót hallja,
vagy amikor a macskát... vagy bármely elõre eltervezett,
betanult szót hallja: rajzolja le a jelét egymás alá
egy papírra!!! Ezzel azt edzük és egyben vizsgáljuk
a kicsi képes-e az elõre megtanult jeleket megfelelõ
módon jelezni. Ha a kicsi sokszor téveszt... tehát a
két szó/állat jelét felcseréli, valószínûleg
elkavarodott, már nem emlékszik, melyik jel, mit jelölt.
Ez egy jó kis koncentrációs, és emlékezeti
próba. Késõbb ezt lehet variálni, több mesével,
és akár több keresett szóval. Bár azt javaslom
4-5 szó fölé, még a kiemelt értelmi és
koncentrációs képességû gyermek esetében
se menjünk.
Jó szórakozást! Kellemes közös játékot!
5. Memóriakártyák - másképp: (4-14 év) A memóriakártyák a legtrükkösebb, és talán leszórakoztatóbb elmegyakorlatok körébe tartoznak. A memória, az emlékezet edzése általában képi megjegyzésen alapul itt, de ezt is bõvíthetjük, ha minden egyes felhúzott kártyát megnevezünk. Aki nem ismerné a játékot: a memóriakártyák általában 30 lapos kis paklik, melyben 15 pár(!) kép található. Minden kártyán általánosan egy nagyobb, jól kivehetõ és felismerhetõ ábra van. Célszerû az ábrákkal... legyen az virág, autó, bohóc, vagy bolygók megismereteni a gyermeket már elõre, mert bár képi memóriája végett ismeretlenül is megjegyzi a képek helyét, igazán csak egy ismert anyag bõvítésének van értelme. Célszerû egyébként idõrõl idõre újabb paklikat gyártani..., merthogy nem szükséges ám vásárolni. Azonos képekbõl, nyomtatott ábrákból és egy kis kartonból magunk is ragaszthatunk ilyeneket. Kifejezetten élvezheti ezt a gyerek is, ha közben rögtön megbeszéljük mi lesz ez, miért készítjük és mit ábrázolnak a képek. Ha egy új paklink van, azzal vagy 6-10-szer hadd játszon a kicsi, addig ne csináljunk másikat. Viszont igen hasznos lehet, ha a gyermeknek nem csak a képi memóriáját fejlesztjük, hanem erõsítjük a koncentrációs készségét is. (Bár talán nem is fog úgy belekeveredni a játékba, ha nem lesz mindenbõl két szakasztott ugyanolyan ábra, de a csoportosítási készségét mindenképp növeli, ha a képek nem azonosak.) Arra gondolok, hogy lehet ezeket az ábrákat rokon ábrákkal helyettesíteni. PL. két másik szögbõl nézett teve, két más márkájú autó, stb., tökéletesen megfelel. Még nehezíthetjük ezt, ha azt mondom pl. az akác és a tölgy fa... a jácint és rózsa virág, a traktor és a Lada is jármû, stb. A gyermek egy idõ után bekapcsolódik a rendezõelvbe. Keresi majd az áthidaló logikai kapcsolatot. S bár négy évesen ezek a verziók még nehezen mennek, 6 évesek már érteni fogják e játékot, mindenképpen.
4. Forma alkotás, és a formák megismerése: (3-10 év) Minden
gyermeknek mutatnak már pici korban sütőformákat, különböző alakzatokat. Aki
még nem ismertette meg gyermekét az ilyen formákkal, az nyugodtan kezdje el,
a gyermeknek ez jó tapasztalat. Az évek múlásával a gyermek megtanul különbséget
tenni a kör, háromszög, négyzet, stb. között.
Az 5-7 évesek már szívesen rajzolnak és az iskolában már elsőben elvárják
tőlük a jó rajzkészséget. Ezt fejleszthetjük mi is. Ha a gyermeknek van kedve
üljünk le vele rajzolni. Jobb ha mi mindent előre elkészítünk. Fogjunk A4-es
méretű papírt és rajzoljunk vonalzóval a felére egy háromszöget. Legyen szép,
jól kivehető, határozott, egyenes vonalú. A lap alsó felébe rajzoljuk le e
háromszöget pontokból, vagyis vonalzó mentén rajzoljuk meg a háromszöget egymástól
kb. fél centire levő pontokból. Legalulra írjuk az alakzat nevét. Ezt tegyük
meg minél több, de kezdetben egyszerűbb alakzattal. A gyermeknek adjuk oda
őket, ejtsük ki az alakzat nevét, mutassuk meg, hogyan néz ki leírva a szó.
Mutassuk meg neki a felső teljes képet, és kérjük kösse össze a pontokat,
hogy ugyanazt az alakzatot kapja. Ezt időről időre újra eljátszhatjuk, mindig
picit ritkábban szedett pontokkal, míg végül a szögletes alakoknak csak csúcsaik
helyét jelöljük. A gyermek egy idő után fel fogja fedezni az alakzatot ebben
az ábrában is, ez nagyban fejleszti az elvont gondolkodást.
3. Vízi-világ: (3-16 év) Ez a játék egy hosszabb, akár teljes hetes elfoglaltságot kínál. Leginkább a kreativitást fejleszti, de jól hat a kézügyességre is. Vegyünk elõ egy mûanyag kádat, ládikót, óriás lábast, vagy bármi hasonló legalább tíz-húsz literes edényt. Engedjük majdnem tele vízzel és teremtsünk egy vidám vízi világot. A gyerekek szeretnek pancsolni, imádják a kis kreatív dolgokat, fõként, ha segíthetnek az alkotásban, és ami a legfontosabb, lehengerli õket, ha valami az õ kis birodalmuk. Álljon itt néhány ötlet egy kis Óceánia létrehozására! Ha nagy a tenger, akkor nem árt ha szárazföldet is teremtünk, egy-két magasabb, nem lukas aljú virágcserép, vagy hosszú fémdoboz lehet ennek helye, kétharmadig megtöltjük ezt földdel, esetleg egy-egy kis növényt is ültethetünk bele. Az óceán kékjét jól megteremti egy marék fürdõsó is...ezt azonban mellõzzük, ha kishalakat halászunk inkább, vagy veszünk néhány guppit. Végül, az egy-két hetes játék után ezeket az állatokat vissza is engedhetjük a gyerekkel egy tóba, és kiültethetjük a növényeket is, így a gyermek érezni fogja, hogy a játéknak szép, értékes vége lett. Készíthetünk amúgy fahidakat is csiszolt lécbõl, lego és duplo bábuk vehetik be magukat Óceániába. Hurkapálcából, leszúrva azokat a földbe és összekötve kiálló végüket jurtát készíthetünk. Ugyanígy csinálhatunk pálcákból tutajt, közepébe árbócrudat és egy kis textilmaradványt is egy mozdulattal felerõsíthetünk. A szárazföldre gyurmából téglákat gyártunk és házat is építhetünk belõle. A pici mûanyag állatok, cápák, halak most igazán jó kiegészítõk lesznek. A tengerbe is vehetünk hínárt, egy két halaknak való vízinövény nem kerül igazán sokba, kb. 100-200 Ft. Aki jártas az origamiban hajtogathat fóliával bevont vitorlás és gõzhajókat is, így nem ázik el a papír. Nem sorolom tovább... azt hiszem mindenki érti mire is gondolok, olcsó, saját, kreatív játék ez, ami hetekig szórkoztat!
2. Tükröm-tükröm: ( 6 hó-12 év) Ez a játék leginkább piciknek ajánlott, de akár kisiskolások is élvezhetik. A babának igen komoly fejlõdés az én- és nem-én közötti különbség megteremtésében minden tükör játék. Minden szülõ belenéz babájával a tükörbe, és mosolyog rá, üdvözli õt. Az hogy tényleg élménydússá tegyük a játékot, és a gyerek méginkább odafigyeljen néhány további ötletet írok. Matricás üvegfestékkel fess valamit a tükörre, egyszerû alakzat legyen, de ha lehet használj minél több színt...közben azokat is külön-külön megmutathatod a babának. Hagyd hogy belenyúljon a ragacsba, ez is fontos tapasztalat, csak a szájába ne vegye. Ha megszáradt a festék engedd, hogy leráncibálja a maradványokat. A tükörrel szemközt ülve egyszer te egyszer a baba csináljon valamit. Nagyobbak már festeni is tudnak e tükörre, vagy ha elég bátor vagy kis rúzst tehetsz a szájára is - azért figyeld meg milyen anyagok vannak benne -, és hadd cuppogja össze a tükröt. A legkisebbeknél is megvan ennek módja, tejszínhabbal mindez jól helyettesíthetõ.
1. Mese habbal: ( 2,5-12 év) A mesék a világon talán a legjobb dolgok. A legtöbb mese szép és ötletes, olyan élményanyagot ad a gyermeknek, ami szerintem sehogy máshogy nem érhetõ el. A mesébõl nem lehet kimaradni. Izgalmas és szórakoztató, pont ahogy kell. Ha szeretnénk a mesét hasznos módon továbbra húzni, akkor foglalatoskodjunk vele. A mese elõször is egy történet, melyet felolvasunk, érthetõen ejtve, nem baba-nyelven, magyarázva azt, amit esetleg nem ért a pici. Másodszor képeskönyv, amit megnézünk, ez mi- az mi, nézd õ ezt szokta- azt szokta. Harmadszor színdarab, amit megfelelõ mimikával és hangszínnel eljátszunk, nyuszinak vékony magas hangja van, boszorkánynak rekedtes, törpének kicsit topma, öreges és érces, medve mélyen morgó, a királynõnek bársonyos az énekhangja, a paták kopognak az asztalon, a csengõ a karácsonyi dobozból megszólal. Negyedszer pedig egy csomó játék alapja! Egy gyerkõc imádja azt, ha olyannal játszhat, amit még nem un, még alig ismeri és tudását próbára teszik. Meg lehet beszélni a történetet: kik a szereplõk, hányan, mi volt a történet, hol játszódott,stb. Ezen kívül is azonban vannak kérdések, amire egy ember nemi s gondolna rögtön: milyen színû a kis gomba kalapja, milyen évszak van, hány állat szerepelt a mesében, stb. Lehetõleg egyszerû kérdéseket tegyünk fel, nem pedig eldöntendõeket, akkor nem zavarjuk bele automatikusan a gyermeket. Aztán a szereplõket le lehet rajzolni és ki lehet színezni. A mesét el lehet játszani: a virág kibújik a földbõl (elõször mag, aztán csíra, vékonyszárú, vastagszárú, bimbót növeszt, kinyílik, illatozik), kisüt reggel a Nap (kicsit süt, nyúlnaka sugarai, forróságot ad),stb. Ezek a mozgásos játékok a legjobbak, a gyermek ettõl valóban a történet részesének képzeli magát. Aztán újra is játszható figurákkal (ûrhajós legó kis szakállal pont mint egy törpe, kartonból a babának is gyorsan lesz szárnya, s õ lesz így a tündér), a gyerek pedig lehet a narrátor. Lehet folytatást írni/rajzolni/megbeszélni a történetnek. Ez mind a gyermekfilozófia része. A kicsi megtanul mindent alaposan átgondolni, több szemszögbõl szemügyre venni, megvizsgálni és mérlegelni. A mesét valóban megérti és tapasztalatként építi be. Sok további ötlet van, hajrá Mindenki!